A sérelemdíjról

Ha Ön más hibájából balesetet szenvedett, megsérült, megbetegedett, jó hírnevét, becsületét, méltóságát, egészséges környezethez, vagy tisztességes eljáráshoz való jogát megsértették, személyes szabadságában korlátozták vagy személyiségi jogait más módon csorbították, Önt

sérelemdíj

illetheti meg. A magyar jog a ma ismert tartalommal lényegében 1992 óta ismeri a nem vagyoni kártérítést, amely 2013-ban az új Ptk-ban sérelemdíj néven kapott helyet.
Az ember személyhez fűződő jogait sokféleképpen lehet megsérteni. A leggyakoribb eset az, hogy egészségünk sérül közúti vagy munkahelyi balesetben, orvosi mulasztás vagy az ellenünk elkövetett bűncselekmény folytán vagy akár úgy, hogy a bennünket ért lelki sérelem, munkahelyi konfliktus vagy a hivatal packázásai betegséget okoznak. De megillethet bennünket sérelemdíj azért is, mert bár egészségünk nem sérült, de becsületünk, jó hírnevünk, emberi méltóságunk, személyes szabadságunk, a magánélethez, magánlakáshoz, személyes adatainkhoz, az egészséges környezethez, a nyugodt és biztonságos élethez fűződő jogaink igen.
Az utóbbi években – hasonlóan más európai országokhoz – a mi bíróságaink is egyre több jogcímen ítélnek meg sérelemdíjat és a megítélt összegek is növekszenek. Az ilyen ügyekkel foglalkozó szakembereknek azonban nincs könnyű dolguk, ha a sérelemdíj reális összegét meg akarják állapítani. A jogszabályok ugyanis a mérték tekintetében nem adnak eligazítást, az esetek rendkívül sokszínűek, ahány károsult, annyi “történet”. Fogódzót csak a bírói gyakorlat átfogó tanulmányozása és feldolgozása nyújt. A bírói ítéletek feldolgozásával az a célunk, hogy a bírói gyakorlat alapján ügyfeleinknek segítséget nyújtsunk annak eldöntésében, van-e reális esélyük a sérelemdíjra és ha igen, milyen összegű kártérítést kaphatnak.